Kezdőlap --> Helytörténeti Gyűjtemény --> Cikkek, írások --> Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021-ben

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021-ben

• 195 éve, hogy 1826 tavaszán báró Rudnyánszky Sándor felhívást tett közzé a birtokán való letelepedésre. A báró a telekhely kiméretésével egy település alapjait kívánta megteremteni. 1826. szeptember 29-ig 30 család (19 Orosházáról és 11 Szentesről) jelentkezett, hogy a felhívásban szereplő feltételek mellett hajlandó Gádoros-pusztán letelepedni. Ettől a dátumtól számítjuk Bánfalva megalapításának évfordulóját, melyre minden évben a Falunap keretében emlékezünk meg.
• 190 éve, hogy 1831 tavaszától az őszi hónapokig hazánkban fél millió embert ragadott el a kolera. Orosháza lakói közül 43 nap alatt (július-augusztusban) 1406 fős áldozatot követelt a járvány. Sajnos Bánfalva veszteségére pontos, hiteles adatunk nincs, de Baross Károly evangélikus lelkész feljegyzése sejteti, hogy július elejétől szeptember végéig a halottak száma kb. 130-150 fős áldozattal járhatott, akiket a "szőlő temetőbe" (régen: Kun Béla utca és Zrínyi utca, ma: Szent István utca és Zrínyi utca) találkozásánál temettek el. (Helyén ma kopjafákból álló emlékmű áll a kolerajárvány áldozatainak emlékére.)
• 170 éve, 1851-ben báró Rudnyánszky Sándor bérbe adta birtokát, melynek területe ekkor 853 kh. és 1200 öles volt. A bérbe vevő Epstein Simon, aki 12 évi időtartamra kapta bérleményként a bárói birtokot évi 6.000 pengő forint összegért, s aki 1851-től 1858-ig lakott Bánfalván. Többféle nagy vállalkozásba kezdett a településen: a földbérleten kívül "serfőzdét" és pálinkafőzdét állított fel. (1951-ben 4 korcsmája volt Bánfalvának: 1. Barta András italboltja - a Barta korcsma, 2. Paróczai István bérleménye - a Nagy korcsma, 3. Szabó Mihály vezette "Határ" korcsma, 4. Kiss Sándor regále bérlete a Vég kocsma.) E mellett 1851-ben már 7 utcája volt Bánfalvának: 1. Határ utca, 2. Nagy utca, 3. Templom utca, 4. Zug utca, 5. Temető utca, 6. Új-ülés utca, 7. Vég utca. Az öregfalutól fél kilométerre levő "Kis-Szénáson" volt a Tér utca. Ugyanebben az évben, 1851. június 25-én érkezett Bánfalvára Baross Károly evangélikus lelkész, a település első történetírója. (Placskó István szarvasi esperes négy nap múlva iktatta be hivatalába.)
• 165 éve, 1856-ban a bánfalván lakó református hívek önálló egyházat alapítottak és imaházat hoztak létre. Miután evangélikus öreg iskolát lebontották, új iskolát, paplakot, illetve lakrészt és melléképületet is építettek. (Felszentelése november 2-án volt.) Az evangélikus egyházat azonban nagy csapás érte: egy villámcsapás miatt leégett a templom teteje. Ebben az évben a hetipiac tartására Bánfalva is engedélyt kapott. A hetipiac kezdetben a Községháza út északi felében kapott helyet. (Az evangélikus templomtól kb. a mai Általános Iskoláig terjedő területen.)
• 160 éve, 1861-ben elrendelték a házszámozást és a lakosok pontos, új összeírását.
• 155 éve, 1866. július 16-án nyílt meg az első posta Bánfalván. Az első postamester Milovics Ede volt, aki 1871-ig állt a hivatal élén. (Utóda 1871. november 1-től Richter József lett.) Bánfalva lakosainak a száma ebben az évben 2418 fő. Az Új-Bánfalva részen további telkek találtak gazdára, de ez év októberében ismét kisebb kolerajárvány szedte áldozatait a községben.
• 150 éve, 1871. január 3-án és 4-én népszámlálás volt Bánfalván. Ennek alapján a község lakosainak száma 2457 fő. (Ennek okán Bánfalva ebben az évben nagyközség lett.) Az 1871-es évben az új temető létesítése is megoldódott. Baross Károly tárgyalt a község nevében Mihály Ágoston földbirtokossal, s temető céljára 5 hold földet vásárolt, holdját 1100 négyszögöllel számítva 150 forintért, összesen tehát 750 forintért. A terület felosztására vonatkozóan Baross Károly evangélikus lelkész tervet dolgozott ki, mely alapján megtörtént a terület felosztása és költségeinek kiszámítása.
• 145 éve, 1876 októberében az 1876. évi XIV. törvénycikk értelmében Bánfalva, Szénás, Puszta- és Szabad-Szenttornya együttesen egy körorvos tartására köteleztettek. Bánfalvának azonban az a kívánsága, hogy az orvos helyben lakjék, s fizetéséhez 200 forinttal hozzá is járult volna. 1876. október 27-én viszont arról értesült a bánfalvai elöljáróság, hogy a többi községek már választottak orvost, így a körorvosi állás tárgytalanná vált. Bánfalva tehát kénytelen önálló, helyi orvosi állást szervezni. (Egy évvel később, 1877. november 7-étől már Weisz Miksa volt az első saját orvosa a településnek.) 1876-ban volt a falu újratelepítésének 50. évfordulója és Baross Károly lelkésszé szentelésének 25. évfordulója is. Ez alkalomból megjelent Baross Károly A Bánfalvi Ágost. Hitv. Evang. Egyház multja és jelene évszerinti kimutatásban című falutörténeti munkája az orosházi Böhm és Társai Könyvnyomdában. (Hasonmás kiadása a Gádorosi Füzetek 2. köteteként látott napvilágot 2001-ben.)
• 140 éve, 1881. március 21-én született Nagy János, aki 43 évig élt a településen és 1907-től 1950-es haláláig a község egyedüli gyógyszerésze volt (Őrangyal Gyógyszertár).
• 135 éve, 1886-ban Bánfalva területe a Policzer-földekkel 546 hektár területre nőtt. Az "Öreg falu" délről: a mai Dobó út keleti végétől a volt Bottyán korcsma saroktól, a gr. Széchenyi útig, a Békési bolt magasságáig, a Deák Ferenc út, a Rákóczi út keleti részén, a mai Nagy utca az evangélikus templomig, majd a mai Nagy utcai iskoláig terjed a település első szektora, a mai Kossuth Lajos út keleti fele a "piactérig" terjedt. A második szektor a katolikus templom térségénél kezd kialakulni és terjedt folyamatosan, itt is utcaszerű alakzatot véve (Rudnyánszky utca, Október 6. utca, Kastély utca térsége).
• 130 éve, 1891-ben volt az aratósztrájk Bánfalván és környékén.
• 125 éve, 1896. április 18-án szívszélhűdés következtében elhunyt Baross Károly evangélikus lelkész, Bánfalva első történetírója. 1896 a Millennium éve volt, s ennek megfelelően május 9-én és 10-én Bánfalva is méltó módon megünnepelte Magyarország honfoglalásának 1000. évfordulóját az országos megemlékezések napjaiban. Ugyanezen év őszén a helyi utcákat névvel látták el és az utcák elején utcanévtáblákat is elhelyeztek.
• 120 éve a belügyminiszter az 1901. május 30-án kelt 5360/1901. számú rendeletével Bánfalva nevét az eredeti, Árpád-kori Gádorosra változtatta vissza. A Gádoros nevet a község 1901. június 8-án vette fel. A névváltozás azonban évekig tartó ellenérzést és tiltakozást váltott ki. Ma már nyilvánvaló, hogy az ellenkezést a falu őstörténete ismeretének hiánya okozta. 1901-ben ugyanis az ősi, honfoglaláskori Gádoros első nyomai régészeti bizonyítékai még nem kerültek felszínre, s a falu történetével, múltja feltárásával nem foglalkozott Baross Károlyon kívül senki sem. A köztudatban így sokáig - a 2000 őszén kezdődött régészeti ásatásokig - csak az élt, hogy a falut 1826-ban alapították. Ugyanebben az évben - a község nevének megváltozásának megfelelően - a korábbi Bánfalvi Polgári Olvasókör neve Gádorosi Polgári Olvasókörre módosult.
• 115 éve, 1906 elején a vármegye vasúthálózata az Orosháza-Szentes-Csongrád vonal kiépülésével gyarapodott. 1906. január 3-án történt az Orosháza-Szentes vonal műszaki átadása. A menetrend szerinti forgalom 1906. január 6-án indult meg. (1906 és 1913 között a vonalon gőzmotorkocsi közlekedett.) Ugyanezen évben, szeptember 22-én született Molnár János, a későbbi Községi Könyvtár első könyvtárosa, aki korábban (1942-től 1947 márciusáig) a Gádorosi Polgári Olvasókör könyvtárosi teendőit is ellátta.
• 110 éve, 1911 januárjában a község tulajdonában lévő földből temetőhelyet jelöltek ki, melyet a római katolikus és református egyházközség vett igénybe. A temető tulajdonjoga a községé maradt, s a sírdíjakat is ő szedte.
• 105 éve, 1916-ban az első világháború mind több és súlyosabb áldozatot követelt. A háborús korlátozások próbára tették a hátország népét és a frontokon harcoló katonákat is. A hadi gazdálkodás terhét mindenki a vállán viselte. Április 28-án bevonultak a 18 éves legények is a sorozáskor kijelölt parancsnokságokhoz. Felállították a Hadigondozó Bizottságot az özvegyek és árvák segélyezésére.
• 100 éve, 1921. január 14-én dr. Hidasi (Hulják) László községi orvos Gádorosra költözött és megkezdte működését. A település lakóinak száma ebben az évben elérte a 4495 főt.
• 95 éve, 1926-ban az Országos Földbirtokrendező Bíróság a község kérelmére önálló gazdasági iskola létesítésére 20 kat. hold földet juttatott. Ugyanebben az évben, november 25-én a község óvoda és csendőrlaktanya céljára telket és házhelyet vásárolt. (Előbbire épült 1927-ben a Kossuth utcai óvoda.) Ugyanezen év október 28-án, Budapesten elhunyt Werner Gyula, a "Werner-kastély" egykori tulajdonosa.
• 80 éve, 1941-ben a második világháború hatása Gádoroson is érezhető volt. Megkezdődött a jegyrendszer fokozatos bevezetése. A heti zsír fejadag 16 dkg volt. 1941. április 11-14. között megtörtént a délvidéki-bácskai bevonulás, ami újabb katonai behívásokkal járt, így a férfierő növekvő hiánya a mezőgazdaságban és az iparban is egyre nagyobb gondot okozott. A sorozatos behívások miatt a járásban sok kisiparos kénytelen volt a műhelyét bezárni. Megkezdődött a zsidók üldözése is az első iparengedélyek megvonásával.
• 75 évvel ezelőtt, 1946-tól Zsoldos Imréné lett a helyi tánciskola társas- és néptánc oktatója, aki 1985-ig folyamatosan tanított Gádoroson.
• 70 éve, 1951-ben megalakult az Új Élet Termelőszövetkezet. Ugyanezen évben került Pongó Bertalan tanító Gádorosra.
• 65 éve, 1956. október 29-én nagygyűlést tartottak a régi piactéren, ahol Gádoroson is megválasztották a forradalmi bizottságot.
• 55 éve, 1966. november 7-én ünnepélyes keretek között átadták a mai Művelődési Házat (Kossuth utca 18.). Az új kultúrház épülete a korábbi Gádorosi Polgári Olvasókör (ismertebb nevén: 48-as kör) lebontott székházának helyére épült.
• 45 éve, 1976-ban Puruczkai Mihály karnagy irányításával megkezdte tevékenységét Gádoroson az úttörőzenekar. Ebben az évben a községi labdarúgó csapat a 3. helyen végzett a megyei labdarúgó bajnokságban, míg az ifjúsági csapat az 5. lett. 1976. június 14-én vietnámi küldöttség látogatott Gádorosra.
• 40 éve, 1981-ben felépült az új 8 tantermes Általános Iskola a November 7. utcán (ma: Iskola utca). Az új iskolaépületet szeptember 1-én adták át oktatási célokra. 
• 35 éve, 1986. március 15-én adták át a Fő utca 30. szám alatti "régi" Könyvtárat. Az intézmény székhelye 2018. augusztus 19-ig volt ezen a helyen, majd a volt "Pártház" és iskola épületébe (Iskola utca 19.) költözött.
• 30 éve, 1991 tavaszán megkezdték a mai Posta új, Iskola utcai épületének építését, amit az átadás után ez év novemberében használatba is vettek. Ebben az évben megalakult a gádorosi Árpád Vezér Cserkészcsapat. 1991. január 1-jétől Gádoros Nagyközség Önkormányzata hosszú szünet után újra kiadta az 1962 júliusában alapított Gádorosi Híradó című közéleti havilapot. Ettől az évtől kezdve Kozmer Imre lett a gádorosi Általános iskola igazgatója.
• 25 éve, 1996. március 2-án (szombaton) hatoslottó-sorsolás volt a Művelődési Házban neves fellépők közreműködésével. 1996. augusztus 18. és 20. között Millecentenáriumi Ünnepségeket tartottak Gádoroson.
• 20 éve, 2001. november 29-én az addig külön közművelődési intézményként működő Nagyközségi Könyvtár - a megye számos kistelepüléséhez hasonlóan - közigazgatásilag összevonásra került a Művelődési Házzal, s új neve Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Justh Zsigmond Művelődési Háza és Könyvtára(rövidített neve: Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár) lett. Az összevont intézmény vezetője Horváth Mariann lett. Ebben az évben a katolikus egyházközség helyben lakó diakónust kapott és elkészült a katolikus és az evangélikus templomok díszkivilágítása. Ugyanezen évben épült meg a "gesztenyésben" a Kossuth utcai fa játszótér, továbbá a Kossuth utca és a Fő utca kereszteződésében lévő parkban kopjafát avattak a község újratelepítésének 175., a honfoglalás kori névfelvétel (Gádoros) 100. évfordulója alkalmából. Ugyanebben az évben a dr. Hidasi László parkban felállították az Életfát, melyre az új évezredben született gyermekek neve került.
• 15 éve, 2006. január 6-án hunyt el Békés József író, forgatókönyvíró, szerkesztő, dramaturg, Gádoros Nagyközség szülötte. (Édesapja Békés József vegyeskereskedő - az ún. "Békési bolt" tulajdonosa. Lánytestvérei közül Vass Márta - eredeti nevén Békés Ilona - újságíró lett, Varga Virág pedig neves festőművész. ) Békés József nevéhez fűződik többek között a Ki Mit Tud? című népszerű televíziós vetélkedőműsor is. A 2006-os évben megszűnt a községi orvosi ügyelet a településen, s helyette központi ügyeletet szerveztek Orosházán. Ugyanebben az évben kerámia tanszak indult a Némann Valéria Iskolában 28 tanulóval, valamint felavatták az 1956-os emlékművet a Nagy utca és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán. 2006. szeptember 23-án létrejött a testvértelepülési megállapodás Gádoros és Torja, valamint Gádoros és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Uppony között.
• 10 éve, 2011-ben népszámlálás volt Gádoroson. Az összeírt állandó népesség 3820 fő, a lakó népesség 3615 fő. (A decemberi községi adatok szerint 3973 fő élt a településen. 64-en haltak meg és 36-an születtek.) 2011. július 26-án meghalt dr. G. Vass István, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főigazgató-helyettese, a Gádorosi Füzetek egyik szerkesztője, a kötetek több tanulmányának szerzője. (G. Vass István 1942. január 30-án született Gádoroson.) 2011. november 14-én aláírták a községi szennyvíz-tisztító telep létesítéséről szóló szerződést. Ugyanezen év december 5-én megkezdődött a szennyvíz-csatorna hálózat építése is.
• 5 éve, 2016. szeptember 1-től Sebestyén Lászlóné lett a Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár vezetője, majd októbertől a Gádorosi Híradó szerkesztője. Ugyanezen év szeptember 23-án (a Falunapon) Fábri István megkapta a "Gádorosért" kitüntető díjat. Mellette a Gádoros-Torja testvértelepülési együttműködés 25. évfordulója alkalmából díszplakettet kapott Kovács András régi és dr. Daragus Attila akkori torjai polgármester, továbbá Fábri István és dr. Prozlik László előző gádorosi polgármesterek, valamint Maronka Lajos akkori polgármester. (Ugyanezen a napon tartották a Hagyományőrző Dobkörök Találkozóját is.) 2016-ban a község lakóinak száma 3806 fő volt. Ebben az évben 29 gyermek született és 66 személy halt meg a településen.                                   

A 2021-es gádorosi helytörténeti évfordulókról bővebben olvashatnak a Könyvtári Hírlevél havonta megjelenő számaiban. (A Hírlevel egyes számai elérhető honlapunk "Kezdőlapján" is..) - A kiemelt évfordulókról külön írásokban is megemlékezünk, melyeket a "Hírek, újdonságok" menüpont alatt találhatnak.

<-- Az oldal tetejére