Népszokások és ünnepek Gádoroson május hónapban a 20. század első felében
Pünkösd a Húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amikor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Pünkösd mellett azonban május hónaphoz több olyan ismert népszokás és hiedelem is kapcsolódik, melyek Gádoroson és környékén szintén elterjedtek voltak.
A Pünkösd elnevezés a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból származik, mivel ez a keresztény ünnep a Húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, Az ünnephez köthető szokások azonban csak részben kapcsolódnak a keresztény ünnephez, ugyanis a folklórban számos olyan népszokás, hiedelem és megfigyelés őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők Pünkösdhöz. (Ilyenek például a pünkösdi király- és királynő választás, a pünkösdi zöldágazás, valamint a pünkösdi mulatságok, táncok és játékok összessége.)
Pünkösd havában Magyarországon már a 15. században is szokás volt, hogy a házakat zöld ágakkal díszítették fel. Nem véletlen hogy a májusi népszokások közül az egyik legismertebb a májusfa állítása, amit a legények állítottak (vagy tűztek) a kiszemelt lány házához az ajtó elé vagy kapuba. Ennek a múlt század első felében Gádoroson szintén hagyománya volt. Igaz ugyan, hogy a pünkösdi király- és királynő választás nem volt jellemző a községben, de a bálokon - így Pünkösdkor is - olykor megesett, hogy szépségkirálynőt választottak. Az egyházi ünnephez kapcsolódóan viszont Gádoroson a konfirmálás és bérmálás még a múlt század végén is komoly ünnepnek számított.
Bár május 1-je Magyarországon csak 1946-ban lett hivatalosan nemzeti ünneppé, a hónap kezdetét már a 19. század vége óta közös kirándulások, ünnepi lakomák, közösségi programok ("majálisok") színesítették.A május elsejei ünnepségek településünkön is gyakoriak voltak.
Később ezek a szocializmusban összekapcsolódtak az állami felvonulásokkal, az úttörő- és kisdobosavatással, de a korábbi szokások és a hónaphoz kapcsolódó hagyományok egy része a kötelező és reprezentatív ünnepségek ellenére még az 50-es, 60-as években sem veszett ki teljesen a község kulturális életéből. Jól példázza ezt Vass Márta cikke is, ami a Békés Megyei Népújság 1983. május 1-i számának 4. oldalán jelent meg:
Tanulmányunkban a szakirodalmi források mellett - egy újabb gyűjtés kivételével a húsvéti dolgozatunkhoz hasonlóan - a Kiss Imre-hagyatékban talált visszaemlékezésekre hagyatkoztunk. Tekintettel arra, hogy írásunkban az idézett visszaemlékezések jeles napokra, ünnepekre vonatkozó részletei eddig még nem kerültek publikálásra, a rendelkezésünkre álló gépiratok májusi népszokásokra és Pünkösdre vonatkozó részeit dolgozatunk végén ezúttal is változtatás nélkül és szöveghűen közöljük.
Írásunk az alábbi linkre kattintva olvasható:
NÉPSZOKÁSOK ÉS ÜNNEPEK GÁDOROSON MÁJUS HÓNAPBAN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
További cikkeink a témával kapcsolatban:
- Népszokások és ünnepek Gádoroson május hónapban a múlt század elején. (Rövidített változat) = Könyvtári Hírlevél (2021. május) 4-7. oldal
-Népszokások és ünnepek Gádoroson május hónapban a múlt század elején. (Rövidített változat) = Gádorosi Híradó, 2021/5. sz. 11-13. oldal = https://www.gadoros.hu/?wpfb_dl=1423
Kapcsolódó írásaink:
- Húsvéti népszokások és hiedelmek Gádoroson. (Elektronikus gépirat.) = https://anyflip.com/vogib/uhyq
(2021. április) - Lásd még honlapunk bejegyzését: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/l/husveti-nepszokasok-es-hiedelmek-gadoroson - 2021. április 02.
- Húsvéthoz kapcsolódó népszokások és hiedelmek. (Rövidített változat) = Gádorosi Híradó, 2021/4. szám 12-14. oldal = https://www.gadoros.hu/?wpfb_dl=1422