Húsvéti népszokások és hiedelmek Gádoroson
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, amikor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Az ünnep alkalmából tanulmányunkban a Gádoroson és környékén jellemző húsvéti népszokásokat és hiedelmeket mutatjuk be.
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, ami egyben Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárulását is jelzi. Az ünnepkör kezdetét nagyjából virágvasárnaptól számítjuk, így a hozzá fűződő szokások is ettől az időponttól a Húsvét vasárnapot követő fehér vasárnapig a meghatározóak. E szokásokat az írott források már régóta emlegetik - történeti múltjuk viszonylag jól nyomon követhető. A Húsvéthoz azonban számos népszokás és hiedelem is kapcsolódik, melyek mind a tavaszhoz kötődnek és a természet újjászületésével állnak kapcsolatban.
Az ünnep alkalmából a Gádoroson és környékén jellemző húsvéti szokásokat és hiedelmeket mutatjuk be olvasóinknak.
Tanulmányunkban a szakirodalmi források mellett - egy újabb gyűjtés kivételével - a Kiss Imre-hagyatékban talált visszaemlékezésekre hagyatkoztunk. Annál is inkább, mivel Kiss Imre értékmegőrző munkájának, szorgalmas gyűjtésének és tudatos kutatómunkájának egyik hozadéka, hogy rendelkezünk egyáltalán valamennyi információval az 1950-es évek előtti Gádoros népi kultúrájáról és szokásairól. Mivel adatközlőinek többsége az 1900-as évek elején született, így autentikus közléseik különösen értékesek a helyi művelődéstörténeti kutatás számára.
Figyelembe véve, hogy a dolgozatban idézett visszaemlékezések jeles napokra, ünnepekre - jelen esetben a húsvéti ünnepkörre - vonatkozó részletei eddig még sehol nem kerültek publikálásra, a rendelkezésünkre álló gépiratok Húsvéttal kapcsolatos részeit tanulmányunk végén változtatás nélkül és szöveghűen is közöljük.
Írásunk az alábbi linkre kattintva olvasható:
További cikkünk a témával kapcsolatban:
- Húsvéthoz kapcsolódó népszokások és hiedelmek. (Rövidített változat) = Gádorosi Híradó, 2021/4. szám 12-14. oldal