Könyvtártörténet
Kezdőlap --> Intézményünkről --> Könyvtártörténet
A gádorosi Községi Könyvtár rövid története
Az összeállítás nagyobb része a GÁDOROSI FÜZETEK 14. A gádorosi Községi Könyvtár története. (Írta és szerkesztette: Muhel Gábor. Kiadja: Gádoros Nagyközség Önkormányzata. Gádoros. 2020.) című helytörténeti kiadvány alapján készült.
A Községi Könyvtár története - a megye számos kistelepüléséhez hasonlóan - a helyi Olvasókör működéséig vezethető vissza. Ezek számítanak a mai közkönyvtárak közvetlen előzményének. Gádoroson az első olvasókör 1873. december 7-én alakult Bánfalvi Olvasókör néven. Az elnevezés 1885. szeptember 5-én Bánfalvi Polgári Olvasókörre módosult, majd - összhangban azzal, hogy 1901. június 8-án Bánfalva neve Gádorosra változott - 1903. június 12-én Gádorosi Polgári Olvasókör lett. Állományát a kezdetektől folyamatosan ápolták és gyarapították. A történelmi-közéleti változások azonban a Kör életét is jelentősen befolyásolták. Olyannyira, hogy 1944. október 6-a után már nem tevékenykedett. Összességében azonban a Gádorosi Polgári Olvasókör (vagy a lakosság körében ismertebb nevén: 48-as kör) kiemelt szerepet töltött be a község szociális és kulturális életében. Jól példázza ezt, hogy hivatalos megszűnése után a tagok még sokáig összejártak a "Tótasszony" vagy a "Kecse"-féle vendéglőben.
A Községi Könyvtár tényleges története tulajdonképpen ezután kezdődött. Miután az Olvasókör az 1950-es évek elején kiszorult a Kossuth utca páros oldalán lévő helyéről, a Könyvtár átköltözött a Kossuth utca páratlan oldalára, valamelyik, a régi Községháza és az Óvoda közötti házba. Ebben az ingatlanban korábban a helyi Takarékpénztár, az úgynevezett "Piculás" működött. (Az épület a későbbi Napsugár Áruházzal szemben, az utca másik oldalán állt, az evangélikus templom felé menve az óvoda épülete után. Az 1950-es években kultúrteremnek és könyvtárnak használták, amíg le nem bontották.) 1954-től azonban már újra a Gádorosi Polgári Olvasókör hajdani székházában (a későbbi Kultúrház helyén) üzemelt.
A Művelődési Otthon (Kultúrotthon) az 1950-es években (Forrás: Nagyközségi Könyvtár Helytörténeti Gyűjtemény - Kiss Imre-hagyaték)
A Tót asszony-féle Közösségi Ház épülete 1981-ben (Forrás: Nagyközségi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény - Kiss Imre-hagyaték)
A Művelődési Ház (Kultúrház) építése (Forrás: Nagyközségi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény - Kiss Imre-hagyaték)
Az 1914-ben épült ún. katolikus "kántor-iskola az 1950-es években hozzátoldott új épülettel a Marx utca (ma: Fő utca) és az Arany János utca sarkán (Forrás: Nagyközségi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény, Pongó-hagyaték)
Az 1960-as évek első felében a helyi Községi Tanács vezetése, a Megyei Tanács támogatásával megkezdte a gádorosi Kultúrház építését a korábbi 48-as kör épületének (Kossuth u. 18.) helyén. A Művelődési Ház ünnepélyes felavatására 1966. november 7-én került sor, s az épületben kapott helyet a mozi, a Művelődési Otthon és a Községi Könyvtár is. Mindebből az következik, hogy a Könyvtárnak - a Kultúrház felépítéséig - ideiglenesen másik helyre kellett költöznie. Arról, hogy pontosan hová, illetve mely helyre vagy helyekre települt, megoszlanak a vélemények. Tény, hogy átmenetileg a mai Tót asszony-féle Közösségi Ház (korábban: Kultúrotthon, Művelődési Otthon) épületébe költözött, de rövid ideig helyet adott neki a Szolgáltatóház (a későbbi Presszó, ma A' la Bárd Étterem) épülete is. Mindez az Olvasókör épületének lebontása után (50-es évek legvégén, a 60-as évek legelején), de még a Kultúrház építésének megkezdése (1963 ősz) előtt lehetett. A Művelődési Ház (Kultúrház) felépülése után azonban már minden kétséget kizáróan ennek az épületnek az emeleti terme adott otthont az intézménynek (1964-től 1985-ig).
Az új Kultúrház birtokba vétele nagy események számított a településen. Az egyre fokozódó helyhiány miatt azonban indokolttá vált a Könyvtár külön helyre telepítése. Ennek okán 1984-85-ben áthelyezésre került a Fő utca 30. szám alatti iskola épületébe. (Az iskolát 1926 és 1947 között a katolikus egyház működtette - ez volt az ún. "kántor" iskola -, majd 1948-tól 1981-ig a gádorosi Állami Általános Iskola tantermeként működött.) A szükséges átalakításokat követően sor került a tényleges költözésre is. A manapság "Régi Könyvtárként" ismert épület alapterülete már 285 m2 volt, s külön felnőtt, zenei- és gyerekrészlege lett. Az új bibliotéka ünnepélyes átadása 1986. március 15-én történt.
A Nagyközségi Könyvtár épülete a 2000-es évek közepén a mai Fő utca és Arany János utca sarkán (Forrás: Nagyközségi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény)
A mai Könyvtár épülete (a régi "Pártház") az 1960-as évek végén (Forrás: Nagyközségi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény - Kiss Imre-hagyaték)
2001-ben az addig külön intézményként működő Nagyközségi Könyvtár közigazgatásilag összevonásra került a Művelődési Házzal. Új neve Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Justh Zsigmond Művelődési Háza és Könyvtára (rövidített neve: Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár) lett. A Könyvtár székhelye maradt a Fő utca 30. szám alatt.
2017. október 15-től Gádoros Nagyközség Önkormányzata is csatlakozott a Békés Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez (röviden: KSZR), így az intézmény a Békés Megyei Könyvtár kistelepülési szolgáltató könyvtára lett. Fontos változás, hogy 2018 nyarán a felújított és átalakított Iskola utca 19. szám alatti "régi Pártház" épületébe költözhetett, ami egykoron általános iskola is volt. Az új Könyvtár átadására 2018. augusztus 19-én került sor.
Az átállás és a költözés azonban időbe telt és nem volt minden nehézségtől mentes. Ez természetesen az éves statisztikai adatokban is megmutatkozott. Az új hely 80 m2-es alapterülete például nem tette lehetővé a teljes állomány átköltöztetését, ezért mérlegelni kellett, hogy mi kerüljön át és mi maradjon. (A szelekciót a szakmai szempontok és a kötetek természetes elhasználódása mellett az is indokolta, hogy számos dokumentum időközben elavulttá vagy behajthatatlanná vált.)
A KSZR-es együttműködés már eddig is számos előremutató változást hozott, ami az állomány gyarapodása mellett a rendezvények számában is megmutatkozott. A Megyei Könyvtár támogatásával például számos olyan program valósulhatott meg, amire a szűkös anyagi források miatt korábban nem volt lehetőség.
A fejlesztéseknek köszönhetően, az új helyen - immár a település központjában - a Könyvtár ma már a megfelelő tárgyi és infrastrukturális keretek között végezheti munkáját a modern közkönyvtárak korszerű követelményeinek megfelelően. Ennek jegyében 2018-tól Digitális Jólét Pontként, valamint Információs és Közösségi Szolgáltató Helyként is működik.
A látogatók napi rendszerességgel térnek be hozzánk és veszik igénybe szolgáltatásainkat. Nyitvatartási rendünk igazodik a látogatók igényeihez. Rendszeres időközönként programokkal várjuk az óvodásokat, iskolásokat és természetesen a felnőtt lakosságot is. A Könyvtár szolgáltatásai - a nyomtatás, a fénymásolás, laminálás és a könyvtárközi kölcsönzés kivételével - a Könyvtárhasználati Szabályzat betartása mellett mindenki számára díjmentesen vehető igénybe.
Az 1959-ben épült könyvtárépület is megérett már a felújításra. Mivel Gádoros Nagyközség Önkormányzata 2020-ban nyert a Magyar Falu Program MFP-KTF/2020 kódszámú Közösségi tér ki-/átalakítás és foglalkoztatás támogatására című pályázaton, így 2021 őszén elkezdődhetett a könyvtárépület külső felújítása is. Ennek (s más civil segítségnek is) köszönhetően az épület megújult. Átadása 2022. március 26-án történt.
A Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely épülete 2020-ban (5932. Gádoros, Iskola utca 19.)
A Könyvtár olvasói tere 2020-ban
A Józsa-könyvgyűjtemény részlete
A Pongó Emlékszoba részlete
Kiss Imre fiatalkori arcképe
Könyvtárunk - a Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár részeként, hagyományőrző és értékmentő szándékának megfelelően, valamint a helytörténeti kutatásokkal összhangban - folyamatosan gyűjti azokat a régi dokumentumokat, iratokat, fotókat, tárgyakat és anyagokat, melyek bármi módon kapcsolódnak Gádoros hely- és művelődéstörténetéhez. Jelenleg a Helytörténeti Gyűjtemény zömét a régi könyvtárépületből megmentett, az újabban gyűjtött, valamint az időközben rendelkezésünkre bocsátott fotók, tárgyak és iratok összessége alkotja, melyeket az intézmény gondosan őriz. A dokumentumok rendszerezve, fizikailag elkülönítve, valamint egy részük elektronikusan vannak tárolva, míg a tárgyak állandóan láthatók a Könyvtár látogatói számára, mivel berendezéshez kapcsolódó dekoráció részét képezik
Gyűjteményünk három nagyobb hagyatéki anyagot is magába foglal. Az épületben található, de nem képezi részét a Könyvtár törzsállományának a Józsa-könyvgyűjtemény. A több mint 3000 kötetet a Könyvtár tárolja, megőrzi és gondozza. A gyűjtemény Józsa Mihály örökösének magántulajdona és a Települési Értéktár része. Mivel számos muzeális és ritkaságszámba menő könyvet is tartalmaz, a kötetek az intézményből nem kölcsönözhetők. Lehetőség van azonban könyvtárosi felügyelettel a kötetek megtekintésére, fényképezésére, valamint - amennyiben az adott kötet fizikai állapota ezt megengedi - helyben olvasásra, s a belőlük történő fénymásolásra is.
Szintén a könyvtárépületen belül található a Pongó Emlékszoba, ami 2008 szeptemberében - a Falunapon - került átadásra a Pongó-házaspár pedagógiai és helytörténeti munkásságának tiszteletére. A szoba úgy került kialakításra, hogy hűen tükrözze Pongó Bertalan és felesége, Marika néni széles érdeklődési körét, amelyben többek között az irodalom, történelem, helytörténet, népművészet, zene, hon- és világismeret is helyet kapott. Igyekeztünk azonban megóvni az őket jellemző zárkózottságot és egyszerűséget is. A tárlatban így a sok-sok összegyűjtött személyes emlék egy kis szeletkéjét is megtekinthetik az érdeklődők. Az Emlékszobában található dokumentumok és kéziratok, műtárgyak és egyéb berendezési tárgyak muzeális értékek, e mellett a kulturális közvagyon és a Települési Értéktár részét képezik. A Pongó-hagyaték egy részét bemutató állandó kiállítás és a ránk maradt hagyatéki anyag könyvtárosi felügyelet mellett ingyenesen megtekinthető az intézmény nyitvatartási idejében.
Gyűjteményünk szerves része a Kiss Imre-hagyaték, amit 2020 nyarán Kiss Imre örökösei bocsátottak az intézmény rendelkezésére. A hagyatéki anyag egy részét ma már állandó kiállítás mutatja be. A 2022. április 14-én átadott Kiss Imre Emlékszoba bárki számára ingyenesen megtekinthető az intézmény nyitvatartási idejében. Figyelembe véve azonban, hogy a Kiss Imre-hagyaték muzeális érték, e mellett a kulturális közvagyon és a Települési Értéktár része, a dokumentumok az intézményből nem kölcsönözhetők A Józsa-könyvgyűjteményhez és a Pongó-hagyatékhoz hasonlóan azonban könyvtárosi felügyelet mellett lehetőség van akár a teljes anyag áttekintésére, tanulmányozására, s - amennyiben azt az adott dokumentum vagy tárgy fizikai állapota lehetővé teszi - a fényképezésére, szkennelésére és fénymásolására is.
Könyvtártörténeti kronológia
1873. december 07: Megalakul a községben a Bánfalvi Olvasókör. (A Belügyminisztérium illetékes tisztviselője december 19-én fogadja el az alapszabályt.)
1885. szeptember 05: Az Olvasókör újabb alapszabályt fogad el, s ettől kezdve megnevezése Bánfalvi Polgári Olvasókör lesz. (Ez az alapszabály 1903. június 12-ig van érvényben.)
1901. június 08: A község felveszi a Gádoros nevet.
1903. június 12: Az Olvasókör új neve - összhangban a település nevének megváltozásával - Gádorosi Polgári Olvasókörre módosul. (Ekkor lép életbe - az immár nyomtatásban is kiadott - harmadik alapszabály, amely az 1940-es évek végéig, az olvasókör megszűnéséig marad érvényben.)
1920: A Gádorosi Polgári Olvasókör megvásárolja a Kossuth utca 18. szám alatti épületet.
1937: Az Olvasókör megszerzi a Kossuth utca 18. szám alatti székházhoz közvetlenül csatlakozó két ingatlant is.
1944. október 06: Ettől kezdve az Olvasókör hivatalosan már nem tevékenykedik.
1947. március 07: A Gádorosi Polgári Olvasókört hivatalosan feloszlatják.
1947. november 21: A belügyminiszter az Olvasókör vagyonát a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének juttatja, melyre a szakszervezet mellett a Szociáldemokrata Párt gádorosi szervezete is bejelenti igényét.
1947. december 30: A Szociáldemokrata Párt helyi csoportja az épületet és a berendezési tárgyakat ténylegesen is a tulajdonába veszi.
1940-es évek vége - 1950-es évek eleje:A Könyvtár átköltözik a Kossuth utca páratlan oldalára - szembe az Olvasókör korabeli épületével - valamelyik, a régi Községháza és az Óvoda közötti házba. Ebben az ingatlanban korábban a helyi Takarékpénztár (Gádorosi Földművesek Hitelszövetkezete), az úgynevezett "Piculás" működött. Az épületet később lebontották.
1952. február: Az egykori Tót asszony-féle vendéglő épületét - ahol az Olvasókör tagjai közül sokan a feloszlatás után még összejártak - államosítják. Ennek következtében az egykori tagok erről a helyről is végleg kiszorulnak.
1946-47: A falusi lakosság könyvtári ellátására tervezetek készülnek. Ennek megfelelően az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ helyett alapított Országos Könyvtári Központ Népkönyvtári Osztálya megkezdi a falusi könyvtárak szervezését és könyvellátását végző hálózati központok (ún. "körzeti könyvtárak") létrehozását.
1949: Ez év októberéig országosan 10 körzeti könyvtár jön létre és ezek 471 falusi könyvtárat alapítanak.
1950: Központi utasításra összevonják a városi és a körzeti könyvtárakat.
1952: Megszületik a megyei és a járási könyvtárak hálózata. Az egyes közigazgatási egységeknek megfelelően a megyei könyvtárak lesznek az adott terület könyvtári központjai, és a járási könyvtárak (mint alközpontok) végzik a falusi könyvtárak szakmai irányítását.
1954: A volt Tót asszony-féle vendéglő (Kossuth utca 42.) helyén - amit addig az FMSZ bérelt - Művelődési Otthont létesítenek. (Az épület egy ideig Ifjúsági Házként is működött.) A Községi Könyvtár a korábbi Polgári Olvasókör épületében (Kossuth utca 18.) kap újra helyet.
1955: Pongó Bertalan szervezésében megnyílik az első helytörténeti-néprajzi kiállítás Gádoroson.
1957 nyara: A tanácselnök társadalmi munkában az Olvasókör egykori könyvtárosát, Molnár Jánost bízza meg a Községi Könyvtár rendbe hozásával. Ennek köszönhetően elindul vasárnap délutánonként a kölcsönzés a régi Polgári Olvasókör épületében.
1958: A falusi könyvtárak a helyi Tanácsok kezelésébe kerülnek.
1958. november 01: A Községi Könyvtár 1. sz. leltárkönyvének legelső bejegyzése. Innentől kezdve vezetik a leltárkönyveket. (Feltehetően létezett korábban is nyilvántartás, ám ezek az iratok nem maradtak ránk.)
1960-as évek eleje: A volt Polgári Olvasókör (48-as kör) épülete lebontásra kerül, ezért a Könyvtár - a Kultúrház felépítéséig - ideiglenesen másik helyre költözik.
1962. július: Megjelenik Gádorosi Híradó első száma a Magyar Szocialista Munkáspárt Gádorosi Szervezetének kiadásában. (Felelős szerkesztője: Pongó Bertalan.)
1963. február 16: A Művelődési Otthon (a későbbi Tóth asszony-féle Közösségi Ház) felveszi Justh Zsigmond nevét.
1963-64: A helyi Községi Tanács vezetése a Megyei Tanács támogatásával megkezdi a Művelődési Ház (Kultúrház) építését.
1966. november 07: Ünnepélyesen felavatják a Művelődési Házat (Kultúrház). Az épületben kap helyet a Művelődési Otthon, a mozi (ami korábban a mai CBA-áruház helyén volt) és az emeleten a Könyvtár.
1970. január 01: Gádoros település nagyközséggé válik. Ettől az évtől kezdődően maradtak ránk a legkorábbi állományellenőrzési és leltári jegyzőkönyvek, melyek a teljes könyvtári állomány és a leltárkönyvek áttekintésén alapulnak.
1973: Megnyílik Napsugár Áruház a helyi Tanács és a Petőfi TSZ hozzájárulásával.
1974: Átadják a Presszót az egykori Szolgáltatóház helyén.
1975: A 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzata ettől az évtől előírja, hogy a 10 001-25 000 könyvtári egységgel rendelkező könyvtárak három évenként kötelesek időszaki leltárt végezni legalább két személy részvételével. E mellett az időszaki leltározáson kívül a könyvtár köteles soron kívüli leltározást tartani, ha az állományban elháríthatatlan esemény (vis maior) vagy bűncselekmény károkat okozott.
1978-1981: Megépül Központi Iskola, amit 1981. szeptember 1-jén adnak át oktatás céljára.
1983: A Fő utca 30. szám alatti iskolai ingatlant használaton kívül helyezik. Az iskolát 1926 és 1947 között a katolikus egyház működtette (ez volt az ún. "kántor" iskola), majd 1948-tól 1981-ig a gádorosi Állami Általános Iskola tantermeként működött.
1984: A Nagyközségi Könyvtár áthelyezésre kerül a Fő utca 30. szám alatti volt iskola épületébe. Az intézmény megkapja azokat a polcokat, székeket és asztalokat, amelyeket a békéscsabai Megyei Könyvtárban leselejteznek.
1986. március 15: Ünnepélyesen átadják az új Könyvtár épületét a Fő utca 30. szám alatt. Ebben az évben jön létre a Könyvtár zenei részlege is.
1993: Az intézmény videokazettákat vásárol, így a beiratkozott olvasók helyben nézhetnek filmeket, s a VHS-kazetták kölcsönzésére is lehetőség nyílik.
1994: Justh Zsigmond-emlékév - az író halála 100. évfordulójának tiszteletére.
1999: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatán a megyében csak a gádorosi Könyvtár nyeri el a 18 kötetes Britannica Hungarica Enciklopédia-sorozatot. (A Soros Alapítvány pályázatán is nyer 60 könyvet az intézmény.)
2000. szeptember 29: A Falunap keretében bemutatásra kerül a helyismereti tanulmányokat, írásokat összegyűjtő Gádorosi Füzetek legelső kötete. (Szerkeszti: Bárány Ferenc és Pongó Bertalan, kiadja: Gádoros Nagyközség Önkormányzata.)
2001: A Magyar Soros Alapítvány által meghirdetett az Egészségkárosodottak könyvtári ellátásának segítése című pályázaton nyert összegből hangoskönyveket (magnókazettára felolvasott műveket), valamint kézi nagyítókat és egy kerekesszéket vásárol az intézmény.
2001. november 29: Az addig külön közművelődési intézményként működő Nagyközségi Könyvtár - a megye számos kistelepüléséhez hasonlóan - közigazgatásilag összevonásra kerül a Művelődési Házzal, s új neve Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Justh Zsigmond Művelődési Háza és Könyvtára(rövidített neve: Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár) lesz. A Könyvtár székhelye marad a Fő utca 30. szám alatt.
2002. november 01: Elindul a "Könyvfutár-szolgálat", mely szolgáltatással - vagyis a könyvek igény szerinti ingyenes házhozszállításával - az idős, nehezen közlekedő, mozgásukban korlátozott személyek számára is lehetővé kívánja tenni az intézmény a könyvkölcsönzést. (A segítségnyújtás e formája a mai napig nem szűnt meg, s kérésre igénybe vehető.)
2004: Gádoros Nagyközség Önkormányzata sikeresen szerepel az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által kiírt e-Magyarország Pontok I. elnevezésű pályázatán, melyben a Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár számára pályáztak meg számítástechnikai berendezéseket és internet-hozzáférési lehetőséget. (Ennek köszönhetően 2-2 PC-t, 2 nyomtatót, 2 fő 30 órás akkreditált képzését, 2 fő részvételét az IHM egy napos speciális felkészítőjén, valamint arculati elemeket, kül- és beltéri táblákat, nyitólapokat, képernyő-pihentetőket és számítógép-használati oktatóanyagokat nyer az intézmény.)
2005: A Nagyközségi Könyvtár is részt vesz A Nagy Könyv országos programsorozatban, mely tevékenységéért december 16-án elismerő oklevelet kap.
2008: A Falunapon megnyitásra kerül a Pongó-emlékszoba a mai Könyvtár (Iskola u. 19.) épületében. Az e-Magyarország Pont pályázatának keretében egy új számítógép és egy multifunkcionális gép beszerzésére is sor kerül.
2011 - 2012: A Márai-program I-II. keretében ebben a két évben összesen 400 ezer Ft értékben vásárolhat könyveket az intézmény.
2013: A Márai-program III. keretében a Könyvtár ez év novemberében újabb 200 ezer Ft értékű könyvbeszerzési támogatást nyer.
2014: Ebben az évben az intézmény a Nemzeti Könyvtár Program keretében megkapja a teljes Nemzeti Könyvtár-sorozatot (100 kötet), valamint a Magyar Kormány ajándékaként hozzájut a 21 kötetes Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben-sorozathoz is.
2015: A Márai-program IV. kapcsán a könyvállomány 50 kötettel gyarapodik.
2016: A Márai-program V-VI. keretében újabb 140 kötettel nő a könyvtári állomány.
2017. október 15: Gádoros Nagyközség Önkormányzata csatlakozik a Békés Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez (röviden: KSZR), így a Nagyközségi Könyvtár a Megyei Könyvtár kistelepülési szolgáltató könyvtára lesz.
2018: Az intézmény csatlakozik a Digitális Jólét Programhoz, így a továbbiakban Digitális Jólét Program Pontként is üzemel. Ebben az évben a könyvállomány a Márai-program VII. keretében újabb 82 kötet kerül az állományba.
2018. június-július: A Könyvtár a Fő utca 30. szám alatti régi épületből a felújított Iskola utca 19. szám alá költözik. (Az épület 1959 és 1990 között "Pártház", a rendszerváltozást követően pedig évekig Általános Iskola is volt.)
2018. augusztus 19: Az új Könyvtár épületének (Iskola utca 19.) ünnepélyes átadása. Az új helyen - immár újra a település központjában - az intézmény már a megfelelő tárgyi és infrastrukturális keretek között végezheti munkáját. A hagyományos könyvtári feladatok mellett - a modern kistelepülési közkönyvtárak korszerű követelményeinek megfelelően - Digitális Jólét Program Pontként, valamint Információs és Közösségi Szolgáltató Helyként is működik.
2019. január 01: A hagyományos katalóguscédulás kölcsönzést hivatalosan is felváltja az elektronikus (számítógépes) nyilvántartó rendszer.
2020. március 17: A koronavírus-járványra való tekintettel ettől a naptól kezdve a Nagyközségi Könyvtár is kénytelen zárva tartani.
2020. június 16: A COVID-19 járvány terjedését megelőző, a törvény által is előírt óvintézkedések betartása mellett az intézmény újra megnyitja kapuit.
2021. október 05: Megkezdődnek a könyvtárépület külső felújításának munkálatai.
2022. március 26: Megtörténik a Könyvtár, a Polgármesteri Hivatal és az Óvoda külső felújításon átesett épületeinek ünnepélyes átadása.
2022. április 14: Átadásra kerül a Kiss Imre-hagyaték egy részét bemutató Kiss Imre Emlékszoba.
2022. november 01: Az ún. "rezsitörvénynek" köszönhetően a Művelődési Ház gyakorlatban a könyvtárépületben működik tovább.. E dátumtól kezdve intézményünk lett a település kulturális és közösségi centruma.
A könyvtártörténet rövid kivonata (2020. június 16-ig áttekintve) lapozható, elektronikus változatban IDE KATTINTVA olvasható.