Kezdőlap --> Helytörténeti Gyűjtemény --> Cikkek, írások --> Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022-ben

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022-ben

• 200 évvel ezelőtt, 1822. március 30-án született Kiskőrösön Baross Károly evangélikus lelkész, Bánfalva első történetírója. (A múlt évben pedig 125 éve volt annak, hogy az egyházszervező lelkész és pedagógus eltávozott az élők sorából.)
• 195 évvel ezelőtt, 1827. június 19-én írták alá hivatalosan a letelepedési szerződést Bánfalva első lakosai. A megállapodás értelmében Sós Lajos, Rudnyánszky Sándor gazdatisztjének felügyelete mellett művelték a báró földjét, gondozták a szőlőskerteket és az epreskertet. (A Nagy-szőlő a birtok északnyugati részén 48 holdnyi terület, míg a kastély mellett 9 holdnyi epreskert volt kb. 40 000 eperfával. A Nagy-szőlők emlékét őrzi ma a Szőlő utca. Az úgynevezett Kis-szőlő pedig az Öregfalu délkeleti részén terült el, egészed addig, míg a filoxéria járvány miatt a 19. század végén ki nem pusztult. Az első halottakat is a báró által kijelölt ún. "szőlő-temetőbe" temették, amit az első, 1831. évi kolerajárvány idejéig használtak.)
• 190 évvel ezelőtt, 1832 tavaszán Rudnyánszky Sándor báró 1 hold földet adott temető céljára, mivel a kolerajárvány miatt a a "Szőlő-temető" 1831-ben betelt. - Ugyanezen évben Dobsa Tamás volt Bánfalván a tanító, aki a hívek által ifj. Dudás Istvántól örökáron vett és épített iskolaházban tanított. (Ez az iskolaház egészen 1856-ig fennált.) - Szintén ebben az évben kezdtek áttérni az egyházak anyakönyveinek magyar nyelvű vezetésére. (Korábban az egyházak anyakönyveit latin nyelven vezették.)
• 185 éve, 1837. május 28-án született Kis-Baboton Szalay József evangélikus tanító, aki 1861. október 7-től lett oktató Bánfalván.
• 180 éve, 1842-ben katolikus iskola épült az akkori falu területén kívül (a mai Fő utcán). Ekkoriban a bárói birtoknak ez az északnyugati része mezőgazdasági terület volt. - Szintén ebben az évben, 1842. július 29-én született Rácz Károly református lelkész, egyházi író, aki 1873. május 11-től látta el a helvét hitvallásúak lelki vezetését a településen.
• 170 éve, 1852. február 8-án délelőtt 10 és 11 óra között az elöljárósági jelentések szerint Bánfalvára érkezett egy nagy pejlovon egy fegyveres betyár, aki Lénárdt József korcsmája előtt "sert ivott, és magát kissé muzsikáltatta, majd visszatért azon az úton, amelyen a faluba jött." (Ez a betyár valószínűleg Bodrogi Pál lehetett, akit nemsokára elfogtak.) - Ugyanezen év április 18-án rendes tanítónak Baross József kiskőrösi születésű, Selmeczen hét osztályt végzett tanító került a településre Placskó István esperes úr jóváhagyásával. - Ugyanezen évben az evangélikus templom külseje és belseje is javításra került mintegy 80 forintnyi költségen, valamint a paplakhoz egy kamara épült. - 1852-ben az iparosok száma már jelentős Bánfalván. Őket ekkoriban kontároknak hívták és számukra ebben az évben kontárkodási engedélyeket kézbesítettek. - Ugyancsak ebben az évben Auspitz Móric borkereskedő kérésére az elöljáróság bizonyítványt ad ki, hogy Bánfalván csupán egyetlen bolt van, így egy másik bolt megnyitása is szükségeltetik. - Szintén ez év októberének végén, az Orosházán állomásozó őrségi szárnyparancsnokság értesíti a községet, hogy Ferenc József Orosházán való átutazása során érdeklődött Bánfalva iránt. (Ennek az utazásnak az lett a hozadéka, hogy a császár - látván az Alföld pusztaságát - elrendelte a vidék fásítását.
• 165 évvel ezelőtt, 1857-ben elfogták Rózsa Sándor betyárvezért. Ennek kapcsán az alispáni hivataltól hivatalos megkeresés érkezett Bánfalvára is, hogy az elöljáróság tegyen jelentést arról, hogy Rózsa Sándor rabolt-e a községben. (A jelentést elküldték, de tartalmáról nincs adatunk.) - Ebben az évben a lakosság lélekszámának növekedése, illetve a megoldatlan egészségügyi állapotok miatt az orvosi ellátás ügye halaszthatatlanná vált. Már ekkor sürgették egy állandó orvosi állás létesítését.
• 160 évvel ezelőtt, 1862-ben felújították és átalakították a jegyzői lakást.
• 150 évvel ezelőtt, 1872. március 3-án új temetőt szenteltek fel a településen, melybe az első halottat (név szerint: Polereczki Andrásnét) március 11-én temették el. - Szintén ebben az évben az evangélikus paplak egyik szobáját új és nagyobb ablakokkal látták el. - 1872-ben az evangélikus egyház az iskola részére egy szekrényt csináltatott, hogy az iskolai tanszereket és könyveket tudják miben tárolni. - Az 1872-es esztendő az aratósztrájk éve is volt, amiben nagy valószínűséggel részt vettek a bánfalvai aratók is. (Ők ugyanis évről évre a Károlyi-birtok területein dolgoztak.)
• 145 éve, 1877 tavaszán Baross Károly evangélikus lelkész a település vezetőinek felkérésére megkezdte az 1876. évi XXVII. tc. alapján a helyi iskolaszék megalakításának előkészítését. Az Bánfalvai Iskolaszék végül 1877. augusztus 29-én alakult meg, melynek elnökéül egyhangúlag Baross Károlyt választották, aki 19 éven át, 1896-ban bekövetkezett haláláig, segítette az iskolaszék munkáját. - Ebben az évben a meghirdetett orvosi állásra csak Georgevics János álmosdi orvos jelentkezett. Tekintettel arra, hogy a távol lakó orvost senki nem ismerte, új pályázat kiírására került sor, amire senki sem jelentkezett. (Később kiderült, hogy a főszolgabíró ez utóbbi pályázatot meg se hirdette.) Ezt követően szeptember 30-án a község elöljárósága felterjesztést tett orvos ügyben a Vármegyei Közigazgatási Bizottsághoz. A felterjesztés eredménye az lett, hogy 1877. november 4-én a község orvosának megválasztották Weisz Miksát, aki el is foglalta állását Bánfalván. - Ezen év november 4-én okleveles szülésznőt is választottak Komáromi Anna személyében.
• 140 évvel ezelőtt, 1882-ben Bánfalván harmadik községi bábát is választottak. A már meglévő két bába évi 40 forintos fizetésé 5 forinttal megemelték, így egy bába fizetését 25-25 forintban állapították meg. - Szintén ezen év augusztusában a község vezetőségét már egy állandó gyógyszertár felállítása is foglalkoztatta. Apró Endre hódmezővásárhelyi gyógyszerész magánjellegű kérvénye mellett Bánfalva is kérvényezte egy patika létesítését a településen. (A kérelmeket felterjesztették a járási főszolgabíróhoz.) - 1882-ben került el Justh Zsigmond író Párizsba, ahol a fiatal Tisza István (az akkori miniszterelnök fia) társaságában megkezdte a rövid, ám annál tartalmasabb pályáját.
• 135 évvel ezelőtt, 1887-ben az 1871. évi népszámlálás után a lakosság létszáma alapján Bánfalva nagyközség lett. Alapszabályát a belügyminiszter hagyta jóvá, ami az 1887. évvel lépett hatályba. - Ebben az évben a gyakori fertőző járványos betegségek elleni védekezéshez szükségesnek látta a vezetőség egy fertőtlenítőszer-kocsi vételezését is, de sajnos nem volt rá fedezet. - Ugyancsak 1887-ben a község vezetősége kérelmezte távira engedélyezését is, de a kérvényre nem kaptak kedvező és előremutató választ az illetékesektől.
• 130 éve, 1892-ben az elöljáróság kézi telekkönyvet szerzett be az ingatlanügyek gyorsabb lebonyolítása érdekében. - Ebben az évben tárgyaltak először az artézi kutak fúratásáról. A jelentős költségek miatt azonban a tervet egyelőre elejtették, mivel a bánfalvai ásott kutak minőségét jó minőségűnek ítélték meg. - 1892-ben újra tárgyaltak az óvoda építéséről, melynek helyéül a helyi Méhész-telepet ajánlották. - Ebben az évben elrendelték egy járványkórház felállítását is, ám mivel járvány akkor pillanatnyilag nem volt, egy kisebb épületben jelölték ki a helyét. - 1892-ben mázsát vásárolt a község 164 forintért. - Ebben az évben a vezetőség orvosi lakás céljára alkudott Herbert József és felesége, Nagy Anna házára. - 1892-ben a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák kezdetével megélénkült a munkásmozgalom. - Ugyanebben az évben, szeptember 4-én, sok kérelem beadása után, a belügyminiszter a Policzer-pusztarészt Bánfalva községhez csatolta. Ezzel az ekkor 3000 lakosú telepölésnek a területe 1011 holdra növekedett. - Szintén ebben az évben történt, hogy Justh Zsigmond beutazta Franciaország, Egyiptom, Arábia, India és Észak-Magyarország (Magas-Tátra) tájait, s közel 20 nagyvárost látogatott meg.
• 125 éve, 1897-ben a Békés Megyei Közigazgatási Bizottság utasította a község elöljáróságát, hogy nyisson három új osztályt a nagy gyermeklétszám befogadására, mert a meglévő öt osztály (az evangélikus és a katolikus iskolában) már túlzsúfolttá vált. - Ugyanezen évben a Békés megyei tanfelügyelő sürgetésére a létesítendő állami elemi iskola építése ügyében felajánlott a község egy 800 négyszögöles telket. - 1897-ben a munkásmozgalom újult erővel indult meg, s júliusban Bánfalván, illetve a környező nagybirtokokon is aratósztrájkok robbantak ki. Az aratás befejezése után a cséplőmunkások kezdtek el sztrájkolni.
• 120 éve, 1902. március 14-én született Chrenka Dániel községi orvos, aki 1880. április 8-án lett Weisz Miksa utóda. (Számos érdeme között említhetjük például, hogy a Nagy utcai szolgálati lakáshoz önerőből orvosi rendelőt épített.) Tisztségéről 1889. február 27-én mondott le. (Utóda Bakay Péter lett.) - 1902 elején az 5752/1902. sz. rendelet értelmében jóváhagyásra került a kéményseprési szabályrendelet, mely szerint Orosháza első munkakerületébe tartozik a község saját I. és II. kerülete, továbbá Gádoros, Nagyszénás, Pusztaföldvár, Pusztaszentetornya és Szabadszentetornya. Az I. kerület székhelye Orosháza, de a kerületi kéményseprő Gádoros községben állandóan egy segédet köteles tartani. (A rendeletben megállapították a kémények seprési díját, valamint határoztak arról is, hogy tűzvész esetén a kéményseprő köteles a helyszínen megjelenni, az oltásnál segédkezni, s a tűzoltóparancsnoknak szükséges a szakszerű felvilágosításokat megadni. - Ebben az évben a vármegye vasúthálózati bővítése terveiben először szerepel az Orosháza-Szentes-Csongrád térségét érintő terv. - 1902. szeptember 4-én szabályrendelet jelent meg (15741. ikt. szám alatt) a körállatorvosi állásról, amely Gádorost is érinti. - 1902. december 11-én az orosházi főszolgabíró a Gádoroson megüresedett írnoki állásra pályázatot írt ki december 31-i határidővel. - Ugyancsak 1902. december 11-én az orosházi főszolgabíró a Gádoroson megüresedett községi orvosi állásra is pályázatot írt ki. (Az állás javadalmazása 1000 korona készpénzben, egy 4 szobás lakásban, a nappali látogatások 40 fillérben, az éjjeliek 80 fillérben lett megállapítva.)
• 115 éve, 1907 tavaszán a gádorosi "Őrangyal" gyógyszertár akkori gyógyszerésze, Lacsny István elköltözött a településről. Helyére Nagy János gyógyszerész érkezett, aki évtizedekig látta el a feladatát Gádoroson. - Ebben az évben (október 15-én) Gádoroson 2 vendégfogadó, 4 vendéglő, 1 kávéház, 1 kávékimérés működött.
• 110 évvel ezelőtt, 1912. január 5-én hunyt el Bánfalvi (Leipnik) Lajos gyógyszerész, hírlapíró és szerkesztő. A gádorosiak talán nem is hallottak róla, Leipnik Lajos azonban annyira szerette a szülőfaluját, hogy 1880-ban még a Bánfalvi nevet is felvette. (A Leipnik család mindössze négy évig, 1848-tól 1852-ig élt Bánfalván. Maga Leipnik Lajos 1851. november 3-án született.) - 1912. június 16-án (vasárnap) a katolikus plébános püspöki engedéllyel megáldotta (benediktálta) a Dobó utca déli oldalán található Katolikus temetőt, amit 1911 januárjában jelöltek ki a község tulajdonát képező földterületből. A "régi temetőt" - ahogyan a gádorosi köznyelv nevezi - formálisan 1960-ban részben lezárták. (A község jeles személyiségei közül ebben temetőben található Nagy János gyógyszerész és Müller Ferencné óvónő sírja, továbbá itt temette el a község azt a két magyar lovas felderítőt, akik 1944. október 6-án egy felderítő szovjet gépből kaptak halálos lövést.)
• 105 éve, 1917. április 14-én az első világháború újabb emberi és anyagi áldozatokat követelt. Mivel a templomok harangjait ágyúöntés céljából igénybe vette a kormányzat, leszerelték az evangélikus egyház két harangját, a római katolikus és a református egyház harangjait és az orgona sípjait is. (A leszerelt harangokat egy nappal később, április 15-én szállították el Gádorosról.) - Ugyanezen év decemberében a Derekegyház község területén korábban földet vásárolt gádorosi lakosok kezdeményezték, hogy ezeket a földterületeket csatolják Gádoroshoz, de kérelmüket az illetékes hatóságok elutasították.
• 95 éve, 1927-ben állami óvoda épült a Kossuth utcán. - Ugyanezen év júniusában a heti vásárok helyét a Kossuth Lajos térre helyezték át. - 1927. október 1-én elkezdődött a Darányi utcai 2 tantermes, 1 tanítói lakásos állami iskola építése. - Szintén ebben az évben, 1927. november 4-én megszületett Szegeden Balogh Mária (későbbi nevén: Pongó Bertalanné) aranydiplomás pedagógus, néprajzi és helytörténeti kutató, aki 1954. június 28-tól haláláig volt Pongó Bertalan hű felesége és munkatársa.
• 85 éve, 1937 februárjában a Képviselő-testület segélyt kért a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztertől a központi állami népiskola tatarozására. A miniszter a kérést teljesítette és utasította az Állami Építészeti Hivatalt az iskola felújításra. Az épület tatarozása még ebben az évben meg is történt. - Ugyanezen év júliusában a község határában lévő dűlőutakat felmérték, feltérképezték, s a Földhivatal felé községi határozattal felterjesztették. - Az 1937. augusztus 6-i közgyűlésen Papp Károly nyugalmazott főjegyzőt (aki 1899. augusztus 6-tól 1935. október 1-ig látta el a tisztségét) a község fejlesztése terén végzett tevékenysége és érdemei elismeréseként Gádoros díszpolgárának választották. (A díszpolgári oklevelet 1938. április 10-én díszközgyűlésen Bakos József főszolgabíró adta át. E mellett a közgyűlés kimondta, hogy a Lehel utcát ezután Papp Károly utcának nevezzék.) - Ugyanebben az évben ősszel a község a Piactér bővítése céljából megvásárolta az Angyal-féle házat (Kossuth utca 25-27.) 5000 pengőért. A házat lebontották és a Piacteret kibővítették. (Erre a térre épült később a Zöldkeresztes Egészségház.) -1937 decemberében történt az első világháborúban leszerelt harangok helyett az öntött harangok fogadása a vasútállomáson. A Hőseink harangja és a Gyerekek harangja felszentelési és felhúzási ünnepélye december 11-én volt.
• 80 évvel ezelőtt, 1942. január 15-én országos rendelkezés következtében megjelent a liszt- és kenyérjegy. Liszt és tésztafélékből a heti fejadag 20 dkg volt, kenyérből pedig 25 dkg volt a napi fejadag. - Ebben az évben is egyre több áldozatot követelt a településtől a második világháború. A községi elöljáróság és a "Jótékony Nőegylet" azon fáradozott, hogy a hadiözvegyeket és a hadiárvákat segítse.
• 75 évvel ezelőtt, 1947. március 7-én oszlatták fel hivatalosan a Gádorosi Polgári Olvasókört a belügyminiszteri döntés következtében. E döntést követően a járási közigazgatási hatóság május 9-én intézkedett a rendelet végrehajtásáról. - 1947-ben a község vezetői fontos határozatot hoztak. Megállapították, hogy szükséges a villany bevezetése, a Kultúrház, Községháza építése. A villamosítással kapcsolatban az iparügyi miniszterhez fordult a település.
• 70 évvel ezelőtt, 1952-ben megszületett a megyei és járási könyvtárak országos hálózata. Az egyes közigazgatási egységeknek megfelelően a megyei könyvtárak lettek az adott terület könyvtári központjai és a járási könyvtárak (mint alközpontok) végezték a falusi könyvtárak irányítását. (Ennek megfelelően a gádorosi községi könyvtár koordinálását az orosházi Városi Könyvtár látta el.) - Szintén ebben az évben államosították az egykori Tót asszony féle vendéglő épületét, melyben négy évvel később Kultúrotthont létesítettek.
• 65 éve, 1957-ben alakult meg az EPOSZ (Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége) helyi szervezete Majoros Gáspár vezetésével. - Ugyancsak ebben az évben jött létre a Munkásőrség helyi egysége, valamint létrehozták a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) helyi szervezetét is. - 1957-ben a falu második körzeti orvosi állást is kapott. (A második körzeti orvos dr. Borsos Imre lett.) - Ez év nyarán a tanácselnök társadalmi munkában Molnár Jánost, a Gádorosi Polgári Olvasókör egykori könyvtárosát bízta meg a Községi Könyvtár rendbehozásával. Ennek köszönhetően elindult vasárnap délutánonként a kölcsönzés a régi Polgári Olvasókör épületében.
• 60 évvel ezelőtt, 1962 júliusában megjelent a Gádorosi Híradó legelső száma a Magyar Szocialista Munkáspárt Gádorosi Szervezetének kiadásában. (Felelős szerkesztője Pongó Bertalan lett.) - 1962. július 8-án a 4043. számú Dózsa György Úttörőcsapat rendezésében községtörténeti kiállítás nyílt Gádoros történeti és munkásmozgalmi múltjáról. - 1962. december 11-én jegyzőkönyv készült a Járási Művelődésügyi Osztály irodájában, melynek tárgya az 1963-as Justh Zsigmond-ünnepségek előkészítése és megtervezése volt.
• 55 éve, 1967-ben vízközmű-társulat alakult Gádoroson. Megkezdődött a törpevízmű létrehozásának előkészítése, majd egy évvel később a községi vízvezeték-hálózat kiépítése, amelyre 8 millió forint állt rendelkezésre.
• 50 évvel ezelőtt, 1972-ben a SZÖVOSZ országos színjátszó napjai keretében Gádoros részünnepséget tartott koszorúzással és műkedvelő előadást mutatott be Justh szellemében. - Ebben az évben adták át a Dózsa TSZ modern szakosított sertéstelepét is.
• 45 évvel ezelőtt, 1977. május 25-én hunyt el Gádoroson Udvardi Kossuth Lászlóné Holczer Hedvig, Kossuth Lajos oldalági rokona, Petőfi emlékének őrzője. Síremléke ma is áll a községi temetőben.
• 40 éve, 1982-ben épült fel a Lenin utcai (ma: Nagy utca) orvosi rendelő. - Ugyancsak ebben az évben került átadásra a Komarov utcai (ma: Muskátli utca) 6 lakásos OTP-s társasház. - 1982-ben 1,5 millió forintos költséggel felújították a községi gyógyszertárat, ahol ekkor nyolcan dolgoztak. (A gyógyszertárat ekkoriban Hart György gyógyszerész vezette.)
• 35 évvel ezelőtt, 1987. augusztus 22-én a Nagyközségi Tanács vezetésével megrendezték a Baráti Kör Találkozót, melyből hagyomány lett, így az eseményt időről időre megismételték.
• 30 évvel ezelőtt, 1992-ben a Pongó-házaspár hosszú távú közéleti és közművelődési tervet készített a Justh-hagyományok ápolására az 1993-tól 2001-ig tartó időszakra. A hosszú távú cselekvési terv két legfontosabb eleme a Justh-emlékbizottság és a Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület létrehozása. (A tervet végül 1993. június 22-én vitatta meg a képviselő-testület, s részben el is fogadta.) - Ugyanebben az évben jött létre Gádoroson a Gondozási Központ (Idősek Otthona).
• 25 éve, 1997. február 10-én hunyt el Budapesten Wellesz Ella fotóművész, településünk szülötte. (Wellesz Ella 1910. július 9-én született Gádoroson.)- Ebben az évben alakult meg a Gádorosi Polgárőrség Egyesület 21 alapító taggal. - Ugyancsak 1997-ben került átadásra a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet központi (helyi) üzletháza a Nagy utca és a Kossuth utca sarkán.
• 20 éve, 2002-ben avatták fel a Haranglábat az újtemetőben. - Ez évben készült el az ún. "Pihenő" című alkotás is a vasútállomás közelében. - 2002-ben új eligazító táblákat helyeztek el a község fő utcáinak kereszteződéseiben, s ettől az évtől kezdve díszítik muskátlival a villanyoszlopokat. - Ebben az évben elindult a Nagyközségi Könyvtárban a "Könyvfutár"-szolgálat Horváth Mariann kezdeményezésére, mely szolgáltatással az idős, nehezen közlekedő vagy mozgásukban korlátozott személyek számára is lehetővé tették a könyvkölcsönzést és a könyvtári szolgáltatások igénybevételét. (A szolgáltatás ma is elérhető bárki számára.)
• 15 évvel ezelőtt, 2007. május 28-án 75 éves korában hunyt el Kiss Imre, a Művelődési Ház legendás igazgatója, Gádoros díszpolgára. - Szintén ebben az évben, 2007. június 2-án távozott az élők sorából Pongó Bertalan tanító, helytörténész is, akinek példaértékű munkássága nélkül nem beszélhetnénk ma a településen hely- és művelődéstörténeti kutatásról. - Ugyancsak 2007-ben hunyt el dr. Bekker Sándor háziorvos, aki 1987-től dolgozott felnőttorvosként a községben. - Szintén 2007-ben kapcsolódott be a település a jelzőrendszeres szociális segítségnyújtásba. - Ugyanebben az évben a 10 éves gádorosi Pedagógus Kamarakórus bronzminősítésű lett.
• 5 éve, 2017. október 15-én Gádoros Nagyközség Önkormányzata csatlakozott a Békés Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez (röviden: Békés Megyei KSZR), melynek következtében már eddig is számos olyan könyvtári fejlesztés és kulturális program valósulhatott meg, melyekre korábban az anyagi források hiánya miatt közgyűjteményünknek kevés esélye volt.

A 2022-es gádorosi helytörténeti évfordulókról bővebben olvashatnak a Könyvtári Hírlevél havonta megjelenő számaiban. (A Hírlevel egyes számai elérhető honlapunk "Kezdőlapján" is..) - A kiemelt évfordulókról külön írásokban is megemlékezünk, melyeket a "Hírek, újdonságok" menüpont alatt találhatnak.

<-- Az oldal tetejére